Az elektromos autózás rohamos terjedése számos előnyt hoz magával: tisztább városi levegőt, alacsonyabb fenntartási költségeket, csendesebb közlekedést és fejlett technológiát a mindennapokban. Ám ahogy az lenni szokott, az új dolgokat gyakran kísérik tévhitek és teljesen alaptalan félelmek. A legtöbb aggodalom azonban gyorsan szertefoszlik, ha megismerjük a tényeket.
Az alábbiakban olyan gyakori aggályokat mutatunk be, amelyek bár gyakran hangzanak el, valójában nem állják meg a helyüket. Sokan például attól tartanak, hogy veszélyes lehet az autóban ülni, amíg az csatlakoztatva van a töltőhöz. Vajon áramütés érheti az embert? Netán valamilyen sugárzás keletkezik a nagyfeszültségű rendszerek miatt? A válasz egyszerű: nem, hiszen például az okostelefonunkat sem félünk használni, miközben töltjük. A Peugeot elektromos járművei és a töltők tervezése során elsődleges szempont a biztonság. Arról már nem is beszélve, hogy minden forgalmazott járműnek típusbizonyítványt kell kapnia, azaz kizárt, hogy veszélyes termék kerüljön a szalonokba. Az autóban nyugodtan lehet tartózkodni töltés közben; sokan használják fel ezt az időt munkára vagy pihenésre – akár egy hosszabb út megszakításaként.
Mivel tudjuk, hogy az elektromosság és a víz nem barátok, hasonló félelmet vált ki sokakból az autómosó gondolata. „Elektromos kocsit biztosan nem lehet vízzel lemosni” – hallani gyakran. Holott a valóság az, hogy az EV-k ugyanolyan biztonságosan tisztíthatók automata vagy kézi autómosóban, mint a hagyományos járművek. A magasfeszültségű alkatrészek teljesen zárt rendszerben helyezkednek el, az akkupakk pedig szigetelt, így semmiféle veszély nem fenyeget.
Az eső, a sár vagy az áradás szintén gyakran szóba kerül. Többen úgy gondolják, hogy az elektromos járművek érzékenyebbek a vízre, és könnyebben tönkremennek ilyen körülmények között. Ez szintén tévhit. Az elektromos autók vízállósági minősítése jellemzően IP67 vagy annál jobb, ami azt jelenti, hogy nemcsak az esőt bírják, de rövid ideig sekély vízbe hajtás esetén is működőképesek maradnak. Az IP az angol „ingress protection” kifejezés rövidítése, jelentése behatolásvédelem. Itt azonban nem a betörés elleni védelmet jelenti, hanem azt, hogy a rendszer, a tömítések és szigetelések kialakítása megakadályozza a por és a víz bejutását. Egy IP67-es minősítésű villanyautó például egyméteres vízben is 30 percig működőképes marad. Az elektronika szempontjából a villanyautók rendszerei jobban védettek, mint sok belső égésű motorral szerelt járműé – napnál is világosabb, hogy nem kerekekre szerelt kenyérpirítókat vezetünk, hanem modern és biztonságos autókat.
Felmerül az a kérdés is, hogy lehet-e esőben, hóesésben tölteni az autót. Az emberben ott munkál a természetes reflex: „Víz közelében ne nyúlj áramhoz.” Csakhogy egy EV töltése teljesen más kategória. A töltőcsatlakozók időjárásálló kialakítással készülnek, a kábelek és csatlakozók nedvesség elleni védelme kiváló, a jármű fedélzeti töltője pedig automatikusan felismeri, ha a töltés nem biztonságos, és ekkor nem engedi folyni az áramot. A töltési folyamat feszültségmentesen indul, és csak akkor aktiválódik az áram, ha a csatlakozás tökéletesen rögzített és védett. Így tehát esőben, hóban és fagyban is nyugodtan lehet tölteni.
A balesetektől való félelem szintén érthető, de sokszor túlzó. „Mi történik, ha megsérül az autó? Megüt az áram?” – kérdezik sokan. Erre rendkívül kicsi az esély, mert az EV-ket többszörös biztonsági rendszer védi: a nagyfeszültségű áramkörök automatikusan megszakadnak baleset vagy hiba esetén, az érzékelők folyamatosan figyelik a zárlatokat, és ha probléma van, az autó lekapcsolja a rendszert. Az áramütés kockázata sokkal alacsonyabb, mint egy zárlatos háztartási gép vagy nem jól szigetelt otthoni hosszabbító esetében.
Az elektromos autók egyik különlegessége a csendes működés, ami újabb kérdést vet fel: lehet-e velük például drive-thru éttermeket használni? Nem lesz túl halk, észreveszi a személyzet? A legtöbb EV mesterséges zajgenerátort használ kis sebességnél, ami nemcsak a gyalogosok biztonságát szolgálja, hanem azt is, hogy mások észleljék a járművet. A gyorséttermek kamerás és hangérzékelő rendszerei pedig ma már felkészültek minden típusú jármű kiszolgálására.
Sokan kérdezik azt is, hogy egy EV képes-e vontatni. „Biztos nem elég erős hozzá” – hangzik el gyakran. A valóság viszont ennek épp az ellenkezője: mivel a villanymotorok azonnali, maximális nyomatékot biztosítanak, gyakran alkalmasabbak vontatásra, mint belsőégésű társaik. Természetesen nem minden EV tud nehéz utánfutót húzni, de a vontatási képességet minden gyártó megadja az adatok között. Miközben egyre több EV készül kifejezetten nagy teherbírással, érdemes tudnunk, hogy – hasonlóan a benzines vagy a dízelautókhoz – vontatáskor a villanyautó is többet fogyaszt, azaz csökken a hatótávja.
Az ismeretlentől való félelem, idegenkedés teljesen természetes ösztön, de nincs ok az aggodalomra, hiszen az elektromos járművek esetében kifinomult, többszörösen tesztelt rendszerekről van szó. A nemzetközi szabványok, a töréstesztek, az akkumulátorvédelmi rendszerek, a szoftveres felügyelet és az automatikus vészleállítási lehetőségek mind azt a célt szolgálják, hogy a legnagyobb biztonságban használhassuk ezeket az autókat. A baleseti statisztikák is azt mutatják, hogy az EV-k legalább olyan biztonságosak, mint bármely más jármű – sőt, sok szempontból még felül is múlják azokat. Világos, hogy a villanyautók nem csupán környezetkímélők és hatékonyak, hanem biztonságosak és megbízhatók is.
