Már egy évszázaddal ezelőtt is emisszió nélkül!

A francia márka csaknem egy évszázaddal ezelőtt: az 1920-as években kezdett foglalkozni az elektromos hajtás gondolatával. A vállalat mérnökei meglehetősen jó eredményeket értek el a technológiával, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy versenyképessé tegye a villanymotort a szélsebesen fejlődő belső égésű motorokkal szemben. Az évtized végén aztán átmenetileg búcsút intettek az elektromos közlekedésnek: a villanymotorral szerelt Peugeot 201-es soha nem került gyártásba. A Peugeot szakembereinek erőfeszítései bő tíz évvel később, a második világháború idején hozták meg a gyümölcsüket, amikor a vállalat a nyersanyag- és benzinhiányra reagálva ultrakönnyű, autókat kezdett gyártani. Ez volt a VLV (Voiturette Légère de Ville, azaz könnyű városi gépkocsi), amelyet az egykori Peugeot 201-ben már kipróbált, akkumulátoros elektromos hajtáslánc mozgatott visszafogott dinamizmussal.

A villanymotoros VLV rövid életűnek bizonyult, és a gyártás beszüntetését követően mintegy ötven évnek kellett eltelnie, hogy a Peugeot ismét elektromos autót gyártson. A népszerű városi kisautó, a Peugeot 106 1996-ban kapott akkoriban modernnek számító elektromos hajtásláncot. A nikkel-kadmium akkumulátorok 100 kilométerre elegendő energiát tudtak tárolni, a Nyugat-Európa több országában is forgalmazott 106 Electrique végsebessége elérte a 90 km/órát. Hasonló adottságokkal bírt az 1998-ban bevezetett Peugeot Partner Electrique, amelyhez ugyanúgy a technológia akkori legnagyobb szakértője, a Saft szállította az akkumulátorokat, mint a 106-oshoz. A modellek szerény képességei ellenére a Peugeot nem veszítette el hitét az emissziómentes városi közlekedésben. 2010-ben piacra dobta a kor színvonalán kifejezetten modernnek számító iOnt; ugyanekkor a második generációs Partnert is villanymotorral szerelte fel a gyár.

Ekkor már a levegőben volt az elektromos közlekedés reneszánsza, a Peugeot azonban kivárta a megfelelő pillanatot. A modern, teljes használati értékű villanyautóhoz a márka új generációs platform-családja teremtette meg a megfelelő műszaki alapokat. A CMP padlólemezt már kifejezetten úgy fejlesztették, hogy mindenféle további módosítás nélkül befogadja a legújabb generációs elektromos hajtásláncokat, méghozzá úgy, hogy a komponensek se az utastérből, se a csomagtér padló feletti részéből ne vegyenek el helyet. Ezzel a fejlesztéssel már a márka azon jövőképének megvalósítását készítették elő, hogy 2023-ra minden típusát villamosított (részben vagy teljesen elektromos) hajtáslánccal szerelje fel.

Erre a CMP padlólemezre épül a Peugeot két első modern villanyautója: a Peugeot e-208 és a Peugeot e-2008. Mindkét modellben ugyanaz a technológia található. Az 50 kWh kapacitású, folyadékhűtésű lítium-ion akkumulátor az Európa-szerte rendszeresített összes töltőnormát támogatja.

A felhasználó számos lehetőség közül válogathat, a 7,4 kW-os fedélzeti töltőtől kezdve a szabványos háztartási elektromos csatlakozón át a 100 kW-os villámtöltőig. Utóbbival mindössze 30 perc alatt feltölthető az akkumulátorcsomag. A szabvány szerinti hatótávolság a magas építésű e-2008 esetén is tekintélyes 320 kilométer; az e-208 pedig még ennél is messzebb, 340 kilométerre jut el egyetlen feltöltéssel. A hőszivattyút alkalmazó, modern hőszabályozási technológiának köszönhetően ez az érték szélsőségesen hideg időben sem csökken jelentősen. Az első kerekeket sebességváltó közbeiktatása nélkül hajtó villanymotor legnagyobb teljesítménye 136 lóerő, a végsebességet 150 km/órában korlátozta a gyártó. A modellpáros tökéletesen szemlélteti, miért nő olyan rohamos mértékben az akkumulátoros elektromos járművek népszerűsége: az e-208 álló helyzetből mindössze 8,1 másodperc alatt éri el a 100 km/óra sebességet, a lineáris gyorsulást ma még szokatlan csend kíséri.